Ymdar-sztorik

*Benyittok a sötét sátorban, erre a középső máglya meggyulladt. 4-en vannak a sátorban, 3-an páncélzat nélkül, és egy nehéz páncélban. Mind a 4-nek kétoldalú fejszéje van. Látjátok, hogy a sátor túloldala ki van vágva.
Mind felnéznek, akik az ágyon ülnek, azok felveszik az ágyuk alatt még éppen elérhető távolságban levő fejszéjüket és felállnak. A nehézpáncélos,meg lassan elkezd közeledni felétek.

- Tartjuk magunkat a tervhez, Patrik. Csak egy kicsit több erősítésre lesz szükségem. - Mosolyodott el, majd rárontott az egyedül alvó barbárra. Minden dühét belevitte a támadásba, szinte érezte az égő város bűzét, ahogy visszagondolt rá, és erőt merített bosszúvágyából. Közben remélte, hogy Patrik ügyesebb, és gyorsabb lesz mint valaha.


(igen, már áll, de arra, aki egyedül aludt a 3 ágy közül, és nem arra, ahol ketten voltak, meg egy asztal közöttük)

*Mosolygó a kardjával és a pajzsával, mint egy már összeszokott 3-as támadtak rá az egyedüli barbárra. A Barbár a felé hevesen közeledő ellenfelétől meghökkenésében csak előre ütött kétoldalú fejszéjével. Csatát látott pajzsoddal könnyedén kivédted az összeszedetlen csapást. Minden erődet beleadva visszalökted a barár fegyverét. És egy pördüléssel egy hatalmas lyukat vágtál arcába.
Ezzel a közeledéssel már majdnem, hogy előtted van a meglepő mozdulatodra azonnal cselekvő, nálad jóval nagyobb Barbár.

Patrik azonnal észbe kapva beledobta egyik kését az egyik jobb oldali Barbárba, az a fájdalomtól nyöszörögve földre hull, és kínlódik, és elindult a másik Barbár felé, másik késével
Ellenfele azonnal készenlétbe kap, és vicsorogva várja a bérgyilkos további mozgását.

Egyik kiskését nekivágta a harmadik barbár mellkhasának, aki Patrik előtt állt, majd visszafordult a pajzsos bestia felé, aki még mindig közeledett. Védekezésre emelte a pajzsát, és a kardját, várva, mit lép ellenfele. Nem nézett oda, meghaltak e a közönséges katonák, Patrik elsiető lépéseit amúgy is hallani fogja, ami az jelenti majd, hogy végzett már velük.

*Fémcsörömpölést hallasz, majd mégegyet, majd mégegyet, majd egy nyögést, és további fémcsörömpöléseket. Nem tudod eldönteni kinek a nyögése lehetett*

*Mire visszafordulsz, még pont időben emeled fel a pajzsodat, hogy a lendületből támadó barbár fegyverét eltérítsd magad felől. Folytatja a támadást, elég vadan, úgy tűnik fáradás nélkül folytatja mozdulatsorát. Kezdessz fáradni. Egy hibázása miatt kicsit kilendült az erőből bevitt vágások sorozatából, de még így is elég masszív állást tudott magára eröltetni semmi perc alatt.*

A megingását kihasználva Joe gyorsan odavágott egyet a kardjával jobb oldalról, majd visszahúzódott a pajzsa mögé. A csörömpöléseknek nem volt túl jó hangja, így hátrált két gyors lépést, hogy felmérhesse a helyzetet.

*A kardoddal éppenhogy sikerült megsértened a hatalmas barbárt, aki csak morgott egyet rá.
Pajzsod mögé húzódva Látod, hogy patrik épp ökölharcot vív egy barbárral, és Patrik az agilitását kihasználva még fenn tudja tartani előnyét... egy darabig...*

Teljes kimerültségedben csak azt látod, hogy az ellenfeled egy újabb kardcsapást indít feléd.
Ekkor váratlanul egy tőr repül a Patrikkal bajt vívó ember nyakába, és Mosolygó nekiesett a sátor falához. Lance...

A Hatalmas Barbár eltalálta Lance jobb oldali hasát, az előző támadásából indítva ami pontosan Mosolygóra lett irányítva, de a vas páncél, amiben volt hatalmasat fogott a kardcsapáson. Lance folyamatos támadásokkal kényszerhelyzetbe hozta Schiller-t. A következő pillanatban a Sátoron mindenhol hatalmas vágások jelentek meg, ahol Mosolygó katonái ugrottak be. Ketten a földön szenvedő Barbárt ártalmatlanították, egy Patrikot vitte ki a sátorból. A többiek körbevették a Barbár vezetőt. Schiller letette fejszéjét. Erre Lance odament, és arcon ütötte, mire célpontja elájult.*
-Kötözzétek ki a középső sátorba
*A hatalmas Barbárt csak 3-an tudták cipelni páncélzatában. Lance odalépett Mosolygóhoz, és nyújtotta a kezét*

-Lance! - fogadta el a segítséget Joe - már éppen mentünk volna segíteni nektek! - mosolygott rá. -Helyzetjelentést! Patrik, egyben vagy?

( javísd ki az előző írásod: szóismétlés, nagybetű )

*Kimész a sátorból. Patrik épp az épphogy folydogáló patak mentén van egy katonával, és mossa az arcát. Parancsodra megfordul, és vigyázz féle állásba próbálja magát helyezni. Arca csupa seb, lila foltok, meg pàr vágás. Mind gyógyítható. Értessz ezekhez, hisz még annak idején anyukád megtanított egyet s mást a gyógyítási technikáiból.*
-Rá se rántson kapitány! Ez semmiség.
*Lance odamegy Mosolygóhoz.*
-Schiller, meg a másik Barbár a többiekkel a fő sátorban gyülekeznek. Egy katonánk súlyosan megsérült, őt is középre vitettem.

-Mi a baja? - kérdezte a nagysátor felé menet. - Hány foglyot sikerült ejtenetek? Pár embert küldj el átkutatni az erődöt, két-két ember őrizze a kapukat, fújjanak riadót ha bármi rendelleneset látnak.

Schinner házába bement a déli csapatból egy, megölni őt. Schinner pechére pont éber volt, így megelőzte szerencsétlent. A hasától a mellkhasáig van egy hatalmas vágás. A földön találtunk rá picivel a feladatunk teljesítése után. Rögtön tudtam, hogy bajban vagy, így elindultunk feléd.
Foglyokat az előző 2-őn kívül nem ejtettünk.
*Erre Lance elment kiosztani a parancsokat az embereinek.
Mosolygó a sátorba éreve látta, hogy egy gyalogos, két összetolt asztalon fekszik. Schinner ki van kötve a fő tartófához, és 3 gyalogos kivont kardal áll mellette. A barbár, akinek már nem volt a mellkhasában a tőr, épp egy katona tartotta maga előtt, a már állni alig bíró barbárt.*
-Kapitány! Állt vigyázba mindenki amint megláttak a sátorban

-Szép volt emberek! Nektek hála, ma igazi lakomát csapunk! 2 ember máris megkezdheti a vacsora elkészítését. - adta ki a parancsot, majd odament a megsérült katonájához, és elkezdte kitisztítani a sebet. Schiller még mindig az ütéstől ájultan volt kikötve az oszlophoz. - Próbáljátok meg leszedni róla a páncélt, és átkutatni, van e nála még fegyver. Ebből a barbárból bármit kinézek. - mondta a vezérre vigyázó 3 embernek. - Te ki vagy, mi a tisztséged? - kérdezte a barbártól. Még azelőtt meg akarta tudni, hogy elájul.

-Hey! -üvöltött fel az összes katona egyszerre.
*az összes feladatot elkezdték ellátni az embereid.
A barbár beleköpött Mosolygó arcába a kérdés hallatára, és egy szót sem szólt. Erre a katona, aki fogta arcon verte a barbárt.*

A sátor közepéről egy katonád szólt
-Kapitány! Shriller tiszta, nincs nála semmi más!

-Szuper. Tegyétek a páncélját a sátramba. - Közben befejezte a seb tisztítását, és elkezdte összevarrni, majd bekötözni. Mikor befejezte, odafurdult a megvert katonához. - Szóval. Miért maradt hátra a parancsnoka?

*A barbár nem mondott semmit

Közben a katona hatalmasakat üvöltött, viszont mikor Mosolygó végzett a gyógyítással, megnyugodott, de még mindig kapkodta a levegőt, és fájdalmasakat nyüszített

Közben Schiller elkezdett magához térni, és a katonák körülötte ráfogták a kardjukat*
-Vezér!-Mondta az egyik jelezvén a fejleményeket

- üdv Schiller. remélem, nem bánod hogy.. kölcsönvesszük az erődödet egy időre. - Mosolygott Mosolygó.

*Mondott valamit elég mérgesen egy olyan nyelven, amit te nem értesz*
-Pár hónap múlva úgyis visszaérnek a többiek, és akkor... akkor ugyan végetek van-Mosolyodott el Schiller

-Kapitány! Megtaláltuk! Még él!-Rohant be egy katona
-Önnek is jönnie kell!-Mutatta az utat, és várt a vezérre

-Őrizzétek jól Schillert! Nemsokára visszajövök. - mondta, majd kiment a sátorból a katonát követve. - Mit találtatok? - kérdezte menet közben.

-Megtaláltuk Aranyhajat! Kereséseink Sikerrel Zárultak!
*Vezette a kapitányt a vegyesboltba. Beérvén minden el volt törve, az egész bolt fel volt dúlva. Aranyhaj bent az üzletben, a középső tartó gerendához kikötözve. Egy haja szála nem görbült meg. ( )*

- Á végre! Nem esett bajod? El kell mondanod mindent! Miért nem oldoztátok még el? - fordult oda dühösen a katonához.

-B-Bocsánat vezér-ment a katona kioldozni Aranyhajat

- Hahh, így máris jobb - dörzsölgette csuklóját Aranyhaj. - Szükségem lenne a készleteimre és egy kulacs vízre is, hogy kimoshassam ezt a borzalmas ízt a számból - a földön heverő rongyok felé intett, amivel nemrég még a szája volt bekötve. Nem tűnt túl ijedtnek, inkább csak fáradtnak. A haját birizgálva kissé elmerengett, majd végignézett a jelenlévőkön. Végül Mosolygón állapodott meg a tekintete.
- Kellene egy hely ahol nyugodtan beszélhetünk. A csomagom egyébként itt vegyesbolt hátsó raktárában, balra a negyedik polcon van a liszt mellett. Gondolom nektek is elkél a segítség.

-Máris Hölgyem! -mondta a katona
*Hátrament, és pár bőr csomaggal jött ki a raktárból*
-Van még a raktárban hús, meg egy kevés só is!
*Adta oda a csomagokat a tanácsadónak. További utasításokig a vezért követte*

- Nagyszerű. Vidd az élelmet a központi sátorba, és intézkedj, hogy minden használható dolgot ott gyűjtsenek össze. Írjatok egy listát róluk, az összefoglalót kérem a parancsnoki házba. Jöjj kedvesem - mosolygott Aranyhajra - sokmindent kell megbeszélnünk. - Intett neki, és együtt elindultak Schiller háza felé.

Aranyhaj elővett egy kulacsot a zsákjából, ivott egy kortyot. Visszatette a kis butellát, majd a vállára vette a holmiját és egy szemforgatás kíséretében követte Mosolygót. Nem szerette sosem ha kedvesemnek vagy kisasszonynak szólítják, a tündérbogártól pedig még a jégkék szemében is haragos láng gyúlt. De szerette Mosolygót, biztonságban érezte magát mellette. Végre volt egy jó barátja. Na meg persze nagyon hálás volt a Klánnak, hogy kiszabadították. Ha nem jár sikerrel az akció, ki tudja milyen borzalmak vártak volna rá pár hét múlva.
A lány nagyon figyelt, minden tárgyat, minden embert, minden apró részletet. Ki tudja mikor lesz szükség erre a tudásra.